Partnereink
Posts Tagged ‘kutatás’
Ágyúval a jégverés ellen
A globális klímaváltozás miatt jelenleg a jégeső a gyümölcstermést leginkább fenyegető időjárási tényező. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Kutatási és Fejlesztési Intézetében a szakemberek másfél éve kutatják a védekezés lehetséges módszereit és rendszereit. Az egyetem kutatói az elmúlt hónapokban hat magyarországi vállalkozásnál hét jégvédelmi ágyút helyeztek üzembe, hogy teszteljék a berendezések hatékonyságát. Az eredmények azt mutatják, hogy jégvédelmi ágyúk megoldást jelenthetnek a kertészeti vállalkozásoknak a jégesők elleni küzdelemben.
A berendezés előnye, hogy működtetése egyszerű, nem kíván különösebb szaktudást, valamint manuálisan vagy bármilyen távolságról sms üzenettel, illetve telefonhívással is indítható és leállítható. Az ágyú mellett szól továbbá, hogy beruházási költsége viszonylag alacsony, a védett terület méretétől függően hektáronként 150-400 ezer forintot tesz ki, míg a jégháló felszerelése kb. tízszer ennyibe kerül. Előnyének tekinthető az is, hogy nemcsak ültetvényeket védhet, hanem például üvegházakat, fóliákat vagy más nagy értéket képező és sérülékeny építményeket is.
„A jégvédelmi ágyúk működési elve azon alapszik, hogy az acetiléngáz és levegő keverékével a berendezés robbanóegységében 7 másodpercenként létrehozott, nagy erejű és koncentrált robbanás lökéshullámát az ágyúcső a légkörbe továbbítja. A lökéshullám a különböző elektromos töltésű és hőmérsékletű légtömegeket összekeverve megszünteti vagy tompítja a jégeső-képződés egyik fontos feltételét, és korlátozza a jégszemcsék kialakulását. Ez a hatás 5-10 km magasságban néhány kilométer átmérőjű körre terjed ki, mely a földfelszínre vetítve mintegy 500-600 méter sugarú területet érint, ami akár 80 hektáros területen is képes megvédeni a gyümölcsültetvényeket” – hangsúlyozza Prof. Dr. Szabó Zoltán, a DE AGTC egyetemi tanára.
Maga a jégvédelmi berendezés nem a Debreceni Egyetem kutatóinak találmánya, hanem egy másfél évtizedes belga fejlesztés eredménye. Az egyetem kutatói a jégkár elleni védekezés lehetséges módszereit és rendszereit vizsgálva találták meg ezt a technológiát, összegyűjtötték a működéséről külföldön már rendelkezésre álló információkat és tapasztalatokat, majd ezek alapján javasolták hazai vállalkozásokban való alkalmazását is, és jelenleg folyamatosan vizsgálják eredményességét.
Az amerikaiak többsége hajlandó a tudatosabb energiafogyasztásra
Cél a hatékonyabb energiafelhasználás
Egy friss felmérés szerint 10 amerikaiból 8 hajlandó rövidtávon változtatni energia felhasználási szokásain annak érdekében, hogy jövőben majd profitáljon ebből. A General Electric által megrendelt kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók 72 százaléka egyetért azzal az állítással miszerint a manapság jellemző pazarló fogyasztás komoly gátja lehet az ország gazdasági növekedésének. Az amerikai fogyasztók ennek megfelelően pozitívan állnak az energiamegtakarítást segítő új eszközökhöz. Az intelligens fogyasztásmérőket a megkérdezettek 88 százaléka használná szívesen, 82 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy ezek az okos energiagazdálkodást segítő eszközök a jövő alapvető technológiái lesznek.
A válaszadókat arról is megkérdezték, hogy miért döntenének az energiatakarékos eszközök alkalmazása mellett. A legfontosabb oknak a megtakarítás bizonyult, ezt a megkérdezettek 95 százaléka választotta. Az amerikaiak gyermekeik és unokáik jövője miatt is aggódnak, hiszen 88 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az energiatudatos fogyasztást az ő biztonságos jövőjük érdekében támogatja. Környezetvédelmi szempontokat a megkérdezettek 85 százaléka emelt ki, míg ugyanennyien az energia-kimaradástól való félelem okán válnának tudatosabb fogyasztóvá.
A felmérés szerint, hogy a megkérdezettek 70 százaléka azt pártolná, hogy az energiaipari vállalatok a jelenlegi infrastruktúrájukat tegyék hatékonyabbá, ahelyett, hogy új beruházásokba fogjanak.
Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél
Világszerte egyre több nő vesz részt a szervezett bűnözésben
Női bűnözők: kényszer vagy önálló döntés?
A genfi Institute of International Studies ENSZ számára készített felmérése szerint egyre több nő lesz tagja szervezett bűnözői bandáknak. A becslések szerint az elmúlt években megötszöröződött a nők aránya a gengszterszervezetekben, és jelenleg körülbelül 660 ezer a szervezettként bűnöző nők száma.
A kutatás szerint vannak különbségek a szervezett bandákban tevékenykedő nők és férfiak szerepköre között. A nők kevésbe vesznek részt fegyveres, erőszakos akciókban, mint a férfiak. Emellett az is jellemző, hogy a nők többsége nem saját akaratából csatlakozik a bűnszervezetekhez. A bűnözői életmódot legtöbb esetben családi kényszerből vagy egy szexuális bűncselekmény miatti trauma okán választják.
A “maffiózó” nők általában koedukált bandákban működnek, ahol elsősorban “téglaként” és fegyver-, drogcsempészként számítanak rájuk. Elvétve előfordul kifejezetten csak nőkből álló bűnbanda is, ilyen a New Yorki illetőségű “Latin Queens”.
A riport arról is beszámol, hogy a nők gyakran alárendelt helyzetben élik mindennapjaikat a bandákban, és férfi társaik nem egyszer kényszerítik őket szexuális szolgáltatásra is.
A jelentésből kiderül, hogy növekszik a horizontális bűncselekmények aránya is. Ezekben az esetekben a bandák nő tagjai követnek el erőszakos bűncselekményt hasonló státuszú nő társaik ellen.
A tanulmány arra is rámutat, hogy a nemzetközi bűnbandák egyre több fegyvert birtokolnak. Becslések szerint a világ 875 millió fegyveréből 1,2 és 1,4 millió a szervezett bűnözői körök tulajdonában van.
Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél
Energiát termelhetnek a talajvizes kutak
A magyarországi energiatermelés nincs könnyű helyzetben. A fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) hazai készletei kimerültek, importfüggésünk ezen a területen több mint nyolcvan százalékos, ráadásul behozatalunk jórészt egyetlen államtól, Oroszországtól függ. Emellett nem elhanyagolható szempont az energiahordozók drágulása sem, miközben az éghajlatváltozásra, a környezetünkre, a természeti értékekre is tekintettel kell lennünk. Ez pedig nem pusztán a lelkiismeretünkön múlik, hisz az EU energiapolitikája is ezt diktálja. Ha sikerülne az alternatív forrásokat jobban bekapcsolni a hazai energiatermelésbe, azzal nem csak a fenti problémák enyhülnének, de egyúttal élénkülne a gazdaság, csökkenne a munkanélküliek száma, javulna termőföldek kihasználtsága, ami a vidék népességmegtartó erejét is növelné.
Szerencsére hazánk igen gazdag megújuló energiaforrásokban. A legfontosabb a biomassza és a geotermális energia, de a szél- és napenergia-készletek is jelentősek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint két norvég kutatóintézet (a Trondheimi Egyetem és a Norvég Geotechnikai Intézet) munkatársai most azt vizsgálják, hogyan lehetne kombinálni hazánkban a biomassza, valamint a geotermális (földhő, talajhő) alapú technológiákat.
Terveik szerint nemcsak (a főként a Dél-Alföldön és a Délnyugat-Dunántúlon található) geotermális kutakat hasznosíthatnánk, de akár az országszerte elterjedt talajvizeseket is. Ez utóbbiaknál a hőszivattyús technológia minierőműként működhetne egy biomassza-kazánnal kombinálva. Egy ilyen továbbfejlesztésre alkalmas prototípus már működik is Sülysápon.
A kutatók most egyrészt azt vizsgálják, milyen környezeti hatásai lehetnek a rendszer bevezetésének, elterjedésének. Ez komoly munkát igényel, hisz a piacon jelenleg nincsenek ilyen termékek, vagyis nem csak a kibocsátásukat, de az élettartamukat és majdani újrahasznosításukat, ártalmatlanításukat is figyelembe kell venni. A munka 2009 áprilisában indult, de az előzetes elemzések már most azt mutatják, hogy a jövőben gyártott termékek piac- és versenyképesek lesznek, így a projekt gazdasági értelemben is fenntarthatóvá válik. Erre enged következtetni az ipari partnerek fokozott érdeklődése is.
A most indult projektet a VÁTI Nonprofit Kft. koordinálja, az anyagi feltételeket pedig az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus több mint ötszázmillió forintos támogatása teremtette meg. 2011 áprilisában, amikor véget ér, minden bizonnyal jóval többet fogunk tudni a hazai minierőművek alkalmazásáról.
Fenntartható IT-ökoszisztémát lehet kialakítani a tehenészetek szervesanyag-hulladékának felhasználásával
A folyamat során az adatközpontban keletkező hőt a szerves hulladék anaerob feldolgozási hatékonyságának növelésére használják fel. Eközben metán szabadul fel, amely elégetve megtermeli az adatközpont működéséhez szükséges energiát. Ez a szimbiotikus kapcsolat a tehenészetek hulladékproblémáit és a modern adatközpontok energiaigényét egyaránt fenntartható módon kezeli.
A farm és az adatközpont szimbiotikus kapcsolatának illusztrálása.
Főbb tudnivalók
Bár a tehenészetek és az adatközpontok között nem kézenfekvő az együttműködés, a HP Labs bemutatta, hogy a kétféle létesítmény szükségleteinek és kihívásainak összehangolásával és a ma elérhető technológiákkal fenntartható életciklus-folyamat alakítható ki.
- Egy tehén naponta átlagosan 55 kg, évente pedig mintegy 20 tonna trágyát termel – ez utóbbi érték kb. négy felnőtt elefánt súlyával egyenlő.
- Egy tehén napi trágyájával 3 kWh elektromos energia termelhető, ami három amerikai háztartás tévézéssel elfogyasztott napi árammennyiségének felel meg.(1)
- Egy tízezres állományú tehenészet kb. 200 000 tonna trágyát termel évente. A metánból anaerob feldolgozás útján kinyert energia mintegy 70 százaléka az adatközpont hűtésére és fűtésére lenne használható, ami csökkentené a létesítmény erőforrásigényét.
- A feldolgozatlan állati trágyából felszabaduló mérgező anyagok károsítják a környezetet, szennyezhetik a talajvizet és a levegőt.
- A környezet kímélése mellett a trágya energiatermelésre történő felhasználása pénzügyi előnyökkel is jár az állattenyésztőkre nézve. A HP becslése szerint a rendszer kiépítésével járó költség a használatba vételt követő két éven belül megtérül. Ezt követően az állattenyésztő mintegy 2 millió dollár árbevételhez juthat évente a trágyával megtermelt energia adatközpontok felé történő értékesítéséből.
KÖVESS MINKET