Partnereink
Posts Tagged ‘hazai’
Megnyílt A Zsolnay aranykora című kiállítás Pécsett
A kiállítás a Zsolnay gyár történetének három fontos korszakát öleli fel, bemutatja a historizmus, millennium, valamint a szecesszió időszakában létrehozott kerámiákat. Olyan jelentős művészek munkáit tartalmazza, mint Klein Ármin, aki egy személyben festő, szobrász, valamint forma-és dekortervező is volt, illetve Rippl-Rónai József és Apáti Abt Sámuel, akiknek szecessziós munkáit láthatjuk a helyszínen. A gyűjtemény darabjai azok az eozin kerámiák is, amelyek Zsolnay Vilmos védjegyévé váltak a millennium időszakában.
Dr. Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke megnyitójában méltatta többek között a Zsolnay család munkásságát és azt, hogy a világra szóló sikert, és egy büszkeségre okot adó márkanevet alkottak magyar tehetséggel és magyar lélekből fakadó formavilággal. Kiemelte továbbá, hogy Európa Kulturális Fővárosának büszkesége ez a kiállítás: „mától mindannyian gazdagabbak lettünk”.
Az ünnepélyes megnyitón Szőcs Géza kulturális államtitkár hangsúlyozta, a Zsolnay Vilmos nevéhez köthető gyár alkotásai nem csak a keramikusnak, hanem Pécs városának is hírnevet szereztek. Hangsúlyozta továbbá a Zsolnay műtárgyak mással össze nem hasonlítható értékét.
Az eseményen Dr. Páva Zsolt, Pécs város polgármestere megköszönte a város nevében Gyugyi Lászlónak, hogy felbecsülhetetlen értékű gyűjteményét kedvező feltételekkel adja a városnak. Egyúttal kiemelte, büszke arra, hogy Pécs a következő generációknak is sok éven át megőrzi ezeket az értékeket.
A gyűjteményt bemutató tárlat a mai naptól látogatható csoportosan vagy előre egyeztetett időpontban. A kiállítás a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében lelt otthonra Pécsett.
Magyar világrekord a szerepjátékban!
Három éve alakult a Kossuth Lajos Kollégium RPG (szerepjáték) Klub, melynek főként debreceni egyetemi hallgatókból álló csapata négy tag részvételével augusztus 13-15. között hivatalosan is világrekordot állított fel. A klub idén májusban rendezett először szerepjáték versenyt, melynek nagy sikerére tekintettel úgy döntöttek a játékosok, hogy két nap leforgása alatt megpróbálnak világsikert elérni. A „versenyzők” önállóan készültek a megmérettetésre, ami különös kihívást jelentett, hiszen a rekordállításhoz szükséges ideig, azaz 48 órán át, és a rekord igényelte szabályok szerint soha nem játszottak.
2010. augusztus 13. és 15. között a négy játékos 48 órán keresztül szerepelt folyamatosan a Guinness-bizottság szigorú tanúi előtt: a megmérettetés előírásai 55 percenként 5 perc szünetet engedélyeztek. A Guinness-elnök is többször ellátogatott a rekord színhelyére, hogy felügyelje a szerepjáték szabályos kimenetelét. Emellett készenlétben várt a felkészült egészségügyi személyzet, akik szakszerűen segítették a játékosokat a kimerítő kétnapos szereplés során.
Györfi Péter főszervező az egyik mesélőként irányította a játékot, amelynek fantáziavilága számos érdekes téma köré fonódott: a résztvevők lehettek az adott, képzelt világ legnívósabb varázslóegyetemének hallgatói, de akár egy elszegényedett nemesi család sarjaként folyami csempészvállalkozást is vezethettek. „Többek között azért is izgalmas egy ilyen szerepjáték, mert a szituációk az életben is visszaköszönnek. A rekordkísérlet eredménye pedig külön öröm számomra, mert ugyan nagyon fogékony vagyok a fantasy-ra, és már 10 éve »űzöm ezt a sportot«, de eddig még soha nem versenyeztem” – mondta el a főszervező, aki a Debreceni Egyetem másodéves, levelezős andragógia szakos hallgatója.
A rekordkísérlet sikerességét augusztus 15-én a magyarországi Guinness-elnök – a tanúk közreműködésével – elismerte és hitelesítette, melynek során kiállította a szerepjátékban elért Guinness-rekord jegyzőkönyvét is.
A rekordkísérlet felállításában közreműködtek: Györfi Péter mesélő, a Debreceni Egyetem másodéves, levelezős andragógia szakos hallgatója,Pipís Zoltán és Binda Balázs, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának trombita és tuba szakos hallgatói, valamint Sárközi Gergely, a Debreceni Egyetem angol szakos hallgatója.
Ágyúval a jégverés ellen
A globális klímaváltozás miatt jelenleg a jégeső a gyümölcstermést leginkább fenyegető időjárási tényező. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Kutatási és Fejlesztési Intézetében a szakemberek másfél éve kutatják a védekezés lehetséges módszereit és rendszereit. Az egyetem kutatói az elmúlt hónapokban hat magyarországi vállalkozásnál hét jégvédelmi ágyút helyeztek üzembe, hogy teszteljék a berendezések hatékonyságát. Az eredmények azt mutatják, hogy jégvédelmi ágyúk megoldást jelenthetnek a kertészeti vállalkozásoknak a jégesők elleni küzdelemben.
A berendezés előnye, hogy működtetése egyszerű, nem kíván különösebb szaktudást, valamint manuálisan vagy bármilyen távolságról sms üzenettel, illetve telefonhívással is indítható és leállítható. Az ágyú mellett szól továbbá, hogy beruházási költsége viszonylag alacsony, a védett terület méretétől függően hektáronként 150-400 ezer forintot tesz ki, míg a jégháló felszerelése kb. tízszer ennyibe kerül. Előnyének tekinthető az is, hogy nemcsak ültetvényeket védhet, hanem például üvegházakat, fóliákat vagy más nagy értéket képező és sérülékeny építményeket is.
„A jégvédelmi ágyúk működési elve azon alapszik, hogy az acetiléngáz és levegő keverékével a berendezés robbanóegységében 7 másodpercenként létrehozott, nagy erejű és koncentrált robbanás lökéshullámát az ágyúcső a légkörbe továbbítja. A lökéshullám a különböző elektromos töltésű és hőmérsékletű légtömegeket összekeverve megszünteti vagy tompítja a jégeső-képződés egyik fontos feltételét, és korlátozza a jégszemcsék kialakulását. Ez a hatás 5-10 km magasságban néhány kilométer átmérőjű körre terjed ki, mely a földfelszínre vetítve mintegy 500-600 méter sugarú területet érint, ami akár 80 hektáros területen is képes megvédeni a gyümölcsültetvényeket” – hangsúlyozza Prof. Dr. Szabó Zoltán, a DE AGTC egyetemi tanára.
Maga a jégvédelmi berendezés nem a Debreceni Egyetem kutatóinak találmánya, hanem egy másfél évtizedes belga fejlesztés eredménye. Az egyetem kutatói a jégkár elleni védekezés lehetséges módszereit és rendszereit vizsgálva találták meg ezt a technológiát, összegyűjtötték a működéséről külföldön már rendelkezésre álló információkat és tapasztalatokat, majd ezek alapján javasolták hazai vállalkozásokban való alkalmazását is, és jelenleg folyamatosan vizsgálják eredményességét.
World Puzzle: játék közben tanít földrajzot az új magyar szoftver
„A fiatalok élete ma már a mobil telefon és a játék körül forog, ami sok szülőnek problémát okoz. De miért is ne lehetne ezt lehetőségként felfogva tanulásra felhasználni? Egyszerű, gyorsan átlátható, kisebbek számára is könnyen kezelhető programot készített háromfős fejlesztőcsapatunk, így a gyerek, játék közben szerez földrajzi ismereteket.” – fogalmazott Bartos Péter, aki a játék tematikáját, és grafikai stílusát jegyzi.
Az alkalmazás három kísérletező magánember, Bartos Péter, Klár Gergely és Seres Bálint együttműködésének az eredménye: bár ez az első okostelefonra fejlesztett közös játékuk, már mindegyikük foglalkozott szoftverek létrehozásával. Az alkalmazás már angol, német, francia, spanyol, japán, és koreai nyelven is elérhető.
Energiát termelhetnek a talajvizes kutak
A magyarországi energiatermelés nincs könnyű helyzetben. A fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) hazai készletei kimerültek, importfüggésünk ezen a területen több mint nyolcvan százalékos, ráadásul behozatalunk jórészt egyetlen államtól, Oroszországtól függ. Emellett nem elhanyagolható szempont az energiahordozók drágulása sem, miközben az éghajlatváltozásra, a környezetünkre, a természeti értékekre is tekintettel kell lennünk. Ez pedig nem pusztán a lelkiismeretünkön múlik, hisz az EU energiapolitikája is ezt diktálja. Ha sikerülne az alternatív forrásokat jobban bekapcsolni a hazai energiatermelésbe, azzal nem csak a fenti problémák enyhülnének, de egyúttal élénkülne a gazdaság, csökkenne a munkanélküliek száma, javulna termőföldek kihasználtsága, ami a vidék népességmegtartó erejét is növelné.
Szerencsére hazánk igen gazdag megújuló energiaforrásokban. A legfontosabb a biomassza és a geotermális energia, de a szél- és napenergia-készletek is jelentősek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint két norvég kutatóintézet (a Trondheimi Egyetem és a Norvég Geotechnikai Intézet) munkatársai most azt vizsgálják, hogyan lehetne kombinálni hazánkban a biomassza, valamint a geotermális (földhő, talajhő) alapú technológiákat.
Terveik szerint nemcsak (a főként a Dél-Alföldön és a Délnyugat-Dunántúlon található) geotermális kutakat hasznosíthatnánk, de akár az országszerte elterjedt talajvizeseket is. Ez utóbbiaknál a hőszivattyús technológia minierőműként működhetne egy biomassza-kazánnal kombinálva. Egy ilyen továbbfejlesztésre alkalmas prototípus már működik is Sülysápon.
A kutatók most egyrészt azt vizsgálják, milyen környezeti hatásai lehetnek a rendszer bevezetésének, elterjedésének. Ez komoly munkát igényel, hisz a piacon jelenleg nincsenek ilyen termékek, vagyis nem csak a kibocsátásukat, de az élettartamukat és majdani újrahasznosításukat, ártalmatlanításukat is figyelembe kell venni. A munka 2009 áprilisában indult, de az előzetes elemzések már most azt mutatják, hogy a jövőben gyártott termékek piac- és versenyképesek lesznek, így a projekt gazdasági értelemben is fenntarthatóvá válik. Erre enged következtetni az ipari partnerek fokozott érdeklődése is.
A most indult projektet a VÁTI Nonprofit Kft. koordinálja, az anyagi feltételeket pedig az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus több mint ötszázmillió forintos támogatása teremtette meg. 2011 áprilisában, amikor véget ér, minden bizonnyal jóval többet fogunk tudni a hazai minierőművek alkalmazásáról.
KÖVESS MINKET