Partnereink
Posts Tagged ‘ENSZ’
Világszerte egyre több nő vesz részt a szervezett bűnözésben
Női bűnözők: kényszer vagy önálló döntés?
A genfi Institute of International Studies ENSZ számára készÃtett felmérése szerint egyre több nÅ‘ lesz tagja szervezett bűnözÅ‘i bandáknak. A becslések szerint az elmúlt években megötszörözÅ‘dött a nÅ‘k aránya a gengszterszervezetekben, és jelenleg körülbelül 660 ezer a szervezettként bűnözÅ‘ nÅ‘k száma.
A kutatás szerint vannak különbségek a szervezett bandákban tevékenykedő nők és férfiak szerepköre között. A nők kevésbe vesznek részt fegyveres, erőszakos akciókban, mint a férfiak. Emellett az is jellemző, hogy a nők többsége nem saját akaratából csatlakozik a bűnszervezetekhez. A bűnözői életmódot legtöbb esetben családi kényszerből vagy egy szexuális bűncselekmény miatti trauma okán választják.
A “maffiózó” nÅ‘k általában koedukált bandákban működnek, ahol elsÅ‘sorban “téglaként” és fegyver-, drogcsempészként számÃtanak rájuk. Elvétve elÅ‘fordul kifejezetten csak nÅ‘kbÅ‘l álló bűnbanda is, ilyen a New Yorki illetÅ‘ségű “Latin Queens”.
A riport arról is beszámol, hogy a nÅ‘k gyakran alárendelt helyzetben élik mindennapjaikat a bandákban, és férfi társaik nem egyszer kényszerÃtik Å‘ket szexuális szolgáltatásra is.
A jelentésből kiderül, hogy növekszik a horizontális bűncselekmények aránya is. Ezekben az esetekben a bandák nő tagjai követnek el erőszakos bűncselekményt hasonló státuszú nő társaik ellen.
A tanulmány arra is rámutat, hogy a nemzetközi bűnbandák egyre több fegyvert birtokolnak. Becslések szerint a világ 875 millió fegyveréből 1,2 és 1,4 millió a szervezett bűnözői körök tulajdonában van.
Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hÃrlevél
Mexikói-öböli olajszivárgás: ökológiai katasztrófa
Súlyos katasztrófára számÃtanak
A 2010. április 20-án a British Petroleum által a Mexikói-öbölben üzemeltetett tengeri olajfúró padozat felrobbanásának társadalmi megÃtélését vizsgálta frissen közzétett közvélemény-kutatásában a Pew Research Center. A válaszok szerint az amerikaiak kritikusan Ãtélik meg a hatóságok és a cég kárelhárÃtási munkáját, igaz sokan optimisták, és bÃznak benne, hogy a szivárgás megállÃtására tett erÅ‘feszÃtések eredményesek lesznek.
A felmérés szerint a megkérdezett amerikaiak 55 százaléka tekinti komoly környezeti katasztrófának a robbanást, és az ennek eredményeként a tengerbe omlott óriási mennyiségű nyersolaj ökoszisztémára gyakorolt hatását. További 37 százalék súlyosnak, de nem katasztrofálisnak tekinti a helyzetet, mÃg alig 4 százaléka véli úgy, hogy a probléma nem komoly. A válaszok szerint azok, akik figyelemmel kÃsérték a robbanásról és a károkról szóló média beszámolókat, amely egyébként domináns részét képezte az elmúlt hetekben az amerikai sajtómegjelenéseknek, komolyabban Ãtélik meg a problémát, mint azok, akik nem Ãgy tettek. Az elÅ‘bbi csoport 67 százaléka, mÃg az utóbbi 47 százaléka minÅ‘sÃti ökológiai katasztrófának a balesetet.
A válaszadók ugyanakkor meglehetÅ‘sen optimisták. Minden második megkérdezett gondolja úgy, hogy az olajszivárgás megállÃtására tett intézkedések sikeresek lesznek, és csak tÃzbÅ‘l hárman számÃtanak ezek eredménytelenségére.
Hatékonyságból elégséges
A kutatás eredményei szerint az amerikaiak meglehetÅ‘sen kritikusan látják az olajfúrót üzemeltetÅ‘ British Petroleum kárelhárÃtási intézkedéseit. A megkérdezettek alig negyede Ãtéli megfelelÅ‘nek a cég a szivárgás megállÃtására és a még nagyobb kár megakadályozására tett lépéseit, mÃg 63 százaléka éppen elégségesnek, illetve kevésnek minÅ‘sÃtette az erÅ‘feszÃtéseket.
Kevésbé erÅ‘s, de szintén negatÃv minÅ‘sÃtést kapott a szövetségi kormány, amely csak az amerikaiak harmada szerint reagált megfelelÅ‘en, mÃg több mint fele szerint nagyobb erÅ‘feszÃtéseket is tehetett volna a katasztrófa megakadályozása érdekében. A kritikus hangok természetesen az amerikai elnököt, Barack Obamát sem kÃmélik. A válaszadók 36 százaléka látja úgy, hogy az elnök mindent megtett, ami hatalmában áll, 47 százalék azonban úgy véli, Obama bÅ‘ven tehetett volna többet a helyzet kezelése érdekében.
Katasztrófát követő közhangulat
A közvélemény hangulata egyébként hasonló a Katrina hurrikán pusztÃtása és az Exxon Valdez tankerhajó elsüllyedése után mértekhez, igaz Obama elnök mostani megÃtélése jobb, mint az idÅ‘sebb és ifjabb Bush munkájára adott reakció.
A 2005-ös hurrikán által véghezvitt rombolás után a társadalom 58 százaléka volt elégedetlen és 38 százalék elégedett a kormány intézkedéseivel. George W. Bush személyes válságkezelését pedig a válaszadók bÅ‘ negyede Ãtélte jónak, több mint kétharmada viszont kevésnek. Az alaszkai partoknál elsüllyedt olajszállÃtó katasztrófáját az idÅ‘sebb Bush az amerikaiak negyede szerint megfelelÅ‘en, bÅ‘ fele szerint azonban elégtelenül kezelte.
Tengeri olajkitermelés: szükséges-ez?
A környezeti katasztrófát kiváltó tengeri olajkitermelés elfogadottsága is megingott a felmérés szerint. Az egy évvel korábban mért 68 százalékról 54 százalékra esett vissza a part menti olaj- és gázkitermelést támogatók aránya.
A kitermelésbÅ‘l fakadó ilyen és ehhez hasonló katasztrófák elkerülhetetlensége is erÅ‘sen megosztja az amerikaiakat: 45 százalék gondolja elkerülhetÅ‘nek a bajt, mÃg 41 százalék úgy véli, amÃg kitermelés van, addig balesetek is lesznek. Érdekes azonban, hogy az 1998-ban elsüllyedt Exxon Valdez esetében még 74 százalék gondolta elhárÃthatatlannak, és csak 18 százalék vélte megelÅ‘zhetÅ‘nek a hasonló szerencsétlenségeket.
Felbecsülhetetlen károk
A felrobbant és elsüllyedt olajfúró okozta környezeti károk mértéke egyelÅ‘re felbecsülhetetlen: mérések szerint több mint 4 millió gallon (15 millió liter) nyersolaj ömlött a tengerbe, amely az öböl élÅ‘világát és a part menti államokat fenyegeti. A szakértÅ‘k szerint óriási olajtömegek lebegnek a tengerben, amely még az űrbÅ‘l is jól látható. A Zöldtér portálon közölt információk szerint egyes rétegekben már 30 százalékkal csökkent a vÃz oxigén szintje, ami az olaj mérgezÅ‘ hatását fokozva jelentÅ‘s környezeti pusztuláshoz vezet. A tudósok úgy vélik, évekbe, de akár évtizedekbe is telhet, mire helyreáll az ökoszisztéma.
Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hÃrlevél
KÖVESS MINKET