A világ te vagy – SPEKTRUM

A magyarországi energiatermelés nincs könnyű helyzetben. A fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) hazai készletei kimerültek, importfüggésünk ezen a területen több mint nyolcvan százalékos, ráadásul behozatalunk jórészt egyetlen államtól, Oroszországtól függ. Emellett nem elhanyagolható szempont az energiahordozók drágulása sem, miközben az éghajlatváltozásra, a környezetünkre, a természeti értékekre is tekintettel kell lennünk. Ez pedig nem pusztán a lelkiismeretünkön múlik, hisz az EU energiapolitikája is ezt diktálja. Ha sikerülne az alternatív forrásokat jobban bekapcsolni a hazai energiatermelésbe, azzal nem csak a fenti problémák enyhülnének, de egyúttal élénkülne a gazdaság, csökkenne a munkanélküliek száma, javulna termőföldek kihasználtsága, ami a vidék népességmegtartó erejét is növelné.

Szerencsére hazánk igen gazdag megújuló energiaforrásokban. A legfontosabb a biomassza és a geotermális energia, de a szél- és napenergia-készletek is jelentősek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint két norvég kutatóintézet (a Trondheimi Egyetem és a Norvég Geotechnikai Intézet) munkatársai most azt vizsgálják, hogyan lehetne kombinálni hazánkban a biomassza, valamint a geotermális (földhő, talajhő) alapú technológiákat.

Terveik szerint nemcsak (a főként a Dél-Alföldön és a Délnyugat-Dunántúlon található) geotermális kutakat hasznosíthatnánk, de akár az országszerte elterjedt talajvizeseket is. Ez utóbbiaknál a hőszivattyús technológia minierőműként működhetne egy biomassza-kazánnal kombinálva. Egy ilyen továbbfejlesztésre alkalmas prototípus már működik is Sülysápon.

A kutatók most egyrészt azt vizsgálják, milyen környezeti hatásai lehetnek a rendszer bevezetésének, elterjedésének. Ez komoly munkát igényel, hisz a piacon jelenleg nincsenek ilyen termékek, vagyis nem csak a kibocsátásukat, de az élettartamukat és majdani újrahasznosításukat, ártalmatlanításukat is figyelembe kell venni. A munka 2009 áprilisában indult, de az előzetes elemzések már most azt mutatják, hogy a jövőben gyártott termékek piac- és versenyképesek lesznek, így a projekt gazdasági értelemben is fenntarthatóvá válik. Erre enged következtetni az ipari partnerek fokozott érdeklődése is.

A most indult projektet a VÁTI Nonprofit Kft. koordinálja, az anyagi feltételeket pedig az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus több mint ötszázmillió forintos támogatása teremtette meg. 2011 áprilisában, amikor véget ér, minden bizonnyal jóval többet fogunk tudni a hazai minierőművek alkalmazásáról.